Hajnali félálomban látom a szélvédő mögül, hogy Pest környéki településünk kreatív szakemberei kihasználták a város határában végzett kapirgálást, és a helységnévtáblát egy negyvenes korlátozással együtt rakták vissza a helyére. Ezt a trükköt a 86-os út mentén lakók is bevetették a közelmúltban, bármilyen legendásan hatékonyak is a vasi rendőrök, mégis szükségét érezték ezeknek az egész falura érvényes harmincas, negyvenes tábláknak.

Hogy miért is? Azt nem lehet pontosan érteni. Ki engedélyezi ezeket, és miért? Ha az én falum határában lenne 40-es tábla, akkor a vasi gyerek is, meg a gyáli (róluk van szó ugyanis) jómunkásember is szitkozódna rendesen, mert hát pesti gyerek vagyok, és ők biztosan rühellenének 20 km-t 40-el autózni a munkahelyükig. Hát, mi, pesti gyerekek is így vagyunk a gyáli 40-es táblákkal, pedig hát mi kicsit kisebb terhelést jelentünk nekik, mint ők a mi adónkból fenntartott kerületi útjainknak.

Mi a ráció a 40-es tábla mögött? Állítólag sokáig a 60-at gondolták biztonságos sebességnek, aztán az 50-et vezették be szinte mindenhol Európában, az autók is fejlődtek, vigyáznak rá, hogy a gyalogosok olcsón megússzák a találkozást. Tehát az 50 valahol egy jó kompromisszum, állítólag jól túl lehet élni. Persze a 40 biztonságosabb, mint az 50, de a 30 még biztonságosabb, sőt, az a legjobb, ha inkább behajtani tilos táblát teszünk ki (kivéve célforgalom).

Vagy talán az a megfigyelés motiválja a kreatívokat, hogy lakott területen 70-80-90 körüli sebességeket látnak, akkor ha 30-at engednek, talán mindenki betartja az 50-60-at... Nem beteg ez az észjárás? Igaz, jó' mekszivassuk a becsülletesseket, meg hát gerinctelenségre neveljük a népet, mert ugye látszik, hogy ahol tényleg óvatosan kell menni, ott úgyis harmincas tábla van (kivéve, ha elfelejtették bevenni az útépítés után, de azt meg lehet ismerni, mert traffipaxban végződik.)

Ha valakinek van navigátora, ami megsaccolja az érkezési időt, az bizony láthatja, hogy hol érdemes sietni egy kicsit, ha az embernek sürgős a dolga. Nem az autópályán, ahol - vezetőtől, útviszonyoktól függően - tökéletes biztonságban lehet 180-al menni (lásd az Autobahn címszónál), nem is a országúton, ahol megint csak körülményektől függően 110-120-al lehet egy-egy gyér forgalmú hétvégi napon süvíteni. Nem bizony, ilyenkor nem számol vissza a navigátor valami gyorsan. Az igazi nyereség a lakott területen végrehajtott gyorshajtás, csak úgy pörögnek visszafelé a percek (így mesélték legalábbis). És kik azok, akik szinte kivétel nélkül lassítás nélkül hajtanak át a falvakon? Hát elsősorban a kamionosok. Kik okozzák a legnagyobb többletzajt, többletrezgést, többlet-balesetveszélyt ilyen tempóval? Hát, bizony, a kamionosok.

A 85-ös, 86-os úton eltöltött néhány tízezer kilométer alatt egyetlen egyszer sem láttam elcsípett gyorshajtó kamionost. Lakott területen tőlem távolodót, árokba fordultat, út közepén hasítót annál többet. Ismét egy jó speciálisan magyarországi látszatmegoldás. Kicsit söprögethetnénk a közlekedési hatóság háza táján is, mert most minden bizonnyal toplistás a fantáziátlan, nemtörődöm, naplopó köztisztviselők citromlistáján. Más ügyekben szerzett tapasztalatok ezt tökéletesen igazolják. Kedves keratívok, nézzenek szét kicsit Ausztriában, lenne mit tanulni. Ritkán lakott részeken nem 50, hanem 70, és ha valahol sebességcsökkentés van, ott legtöbbször lehet tudni, hogy mi az oka. Az elfeledett harmincasok országában pedig tombol a kreativitás.