Európai vasút európai "Go West" ajánlatait tanulmányoztam, és gondoltam, élek valamelyikkel. Jövő héten akartam utazni az egyik 39 EUR-os célállomásra, nem vártam csodát, de azért adtam egy esélyt a vonatnak. Telefonon közölték (hosszas várakozás után), hogy leszek szíves elsétálni a nemzetközi pénztárba, mert ők ugyan nem tudják megmondani, van-e még kedvezményes jegy, csak ha személyesen kérdezem meg. Mert ugyanis ez úgy működik, hogy megpróbálják kiállítani a jegyet, oszt vagy sikerül, vagy nem. Nem semmi a rendszer, de nem adtam fel. Adjunk egy esélyt a vonatnak, mielőtt az autó mellett döntök.

Irány ma délután Kelenföld, 8-as pénztár. Pénztárban életunt hölgy ücsörög, az utasok szájmagasságában elhelyezett kis ablak zárva, nyilván nem akarja elkapni az influenzát. Külön kérésre se nyitja ki, így kedélyesen elordibálunk, másodszorra-harmadszorra általában meg is értem, mit beszél. Tehát vázolom a helyzetet, hova akarok menni, és kb. mely napokon. Nincsenek nagy igényeim, nem is nagyon szoros az idő: legyen szerda vagy csütörtök, kedvezményes, 39 EUR-os jegy. Hogy van-e, mondom, ez a kérdés. Mikorra tehát? Szerda, vagy csütörtök? Gúnyos fintor, az undorító unott pofa még utálatosabbá válik. Az arcáról leolvasható, hogy mit gondolok én itt, hogy 4 nappal korábban lesz akciós jegyem?

Melyik vonattal, hangzik a kérdés? Elsőre jogos, de mivel nem Elvira a keresztnevem, nem tudok felelni. Próbálom menteni a helyzetet azzal, hogy tudtommal ez egyetlen egy EuroNight vonatra érvényes, úgyhogy próbáljon meg kicsit önálló lenni. Megúsztam. Jegyzetelés, eltűnés. Telik az idő, pénztáros sehol. Félek, hogy közben sztrájkba lépett, de nem. Kb. 20 perccel (!!!) később újra előkerül, kezében egy jegy. Nincs már akciós, 90 Eurósat hozott. Biztosan így működik a rendszer, vagy csak nem mondtam elég világosan, hogy az akciós érdekel? De, azt hiszem, mondtam. Jó, alternatív kérdés: Bécsbe, Grácba van-e ezekre a napokra? Szokásos algoritmus beindul nála: melyik vonattal? Feladom, megköszönöm. Elköszönök.

Utánam kiált: akkor a jegy nem kell? (Végigfut az agyamon: talán  mégsem voltam eléggé világos az előbb, hogy nem akarok 90 EUR-ért menni, 60-ért elmehetek autóval, és ha viszek "stoppost", akkor még csökkenthetem is a kiadást. Tehát nem vagyok hülye, és nem minden áron akartam jegyet, csak akkor, ha van akciós.) Mondom neki: nem, köszönöm, csak az akciós jegy érdekelt volna. Mire ő, gyilkos arckifejezéssel, köszönés helyett, jól hallhatóan: Nagyon örülök.
Hát ilyen ez a rendszer, és persze az utas a hibás, ha szegény túlterhelt pénztáros agyondolgozza magát. Ennek ellenére nem tudom átérezni a pénztáros fájdalmát.

Go West, kedves barátaim. Én is így teszek. És nem is jövök haza egy darabig, csak látogatóba.