Alapvetően nem szeretem az ügyeskedést és az ügyeskedőket sem, akik mindent okosba nyomnak. Megfizetem az adót, meg minden. De a szlovák rendszámmal közlekedőktől nem sajnálom ezt a kiskaput, még azoktól sem, akik városi használatra szánt tízmillás hobbiterepjárójukat futtatják szlovák rendszámmal. Pofátlanságnak tartom a regisztrációs adót úgy en bloc, meg a konkrét tételeket még külön is. Pofátlanságnak tartom a hazai biztosítási rendszert (sajnos én nem kaptam annó "ajándékba" 10-es bónuszosztályt a kötelezőmhöz), és a biztosítási tételeket külön. Pofátlannak tartom a megemelt "súlyadót". Reménykedtem benne, hogy a tehetetlen magyar hatóságok széttárt karokkal figyelik majd a több tízezresre duzzadó, szlovák rendszámú, 365 napban Magyarországon használt autóflottát. Elképzeltem, ahogy vöröslő fejjel nézik, hogy a tulaj nem fizet a parkolásért a Centrum Kft-nek, elblicceli az autópályadíjat és kiröhögi az új szabálysértési tételeket is. Reméltem, hogy előbb-utóbb az állam magába száll, és rákényszerül, hogy az említett pofátlanságok közül egyiket-másikat korrigálja egy kicsit, és a józan észre apellálva "hazacsábítsa" ezeket az autókat. De nem, természetesen nem ez történt: a VPOP végre kitalálta, hogyan lehet a problémát okosba, erőből megoldani. Rájöttek, hogyan lehet vegzálni a szlovák rendszámú autók tulajdonosait, és a szlovák adóhivatallal együttműködve hogyan lehet adócsalást rábizonyítani az ilyan szemetekre. Ehhez ismét csak gratulálni lehet, kedves birka honfitársaim pedig fizessenek továbbra is "luxusadót" a legkisebb robogótól kezdve minden járgányért; hitessük el velük, hogy valóban annyiba kerül a gépjármű-biztosítás, amennyit a magyar biztosítók szednek érte, és amíg sorban állunk a postán a csekkel, ne gondolkodjunk el rajta, hogy vajon gyakorlatilag az összes országban hogy él meg az állam ilyen pofátlan lehúzások nélkül.
Szerencsére nincs szlovák rendszámú autóm.